"BEVEZETÕ
A kétszintû érettségi vizsga rendszerében megnõtt az érettségi eredmény értéke: ettõl kezdve a közép-,
illetve emelt szintû érettségi vizsgán elért pontszámból számítják a felvételi pontszámot. Az érettségi
pontszám nagyobb részét (2/3-át, az elérhetõ 150 pontból 100-at) pedig az írásbeli vizsgán lehet megszerezni.
Az új rendszerben magyarból (az átalakult követelmények, elvárások mellett) megváltozott az írásbeli
vizsga formája és értékelése is. Lényegesen eltér a közép- és az emelt szint – más típusú feladatokat
és más követelmények alapján kell megoldani. Mindezt nem árt tudni, megismerni és gyakorolni az „éles
helyzet” elõtt. S még valami: az érettségizõknek februárban dönteniük kell, melyik szinten kívánnak
vizsgázni. A döntés elõtt talán még fontosabb megismerni a két szint feladatait, s mindenképpen hasznos
próbát tenni velük.
Feladatgyûjteményünk az emelt szint megismeréséhez és a vizsgafeladatok gyakorlásához kíván segítséget
nyújtani 12 emelt szintû feladatsoron keresztül. Összeállításánál azt a célt tartottuk szem elõtt, hogy
minél többféle feladatot mutassunk be, egyben a feladatokon keresztül minél inkább képet adjunk a várható
követelményekrõl, a feltételezhetõ elvárásokról.
A feladatok összeállításánál (válogatásánál) szem elõtt tartottuk azt is, hogy a gyûjtemény használható
legyen a teljes felkészülés során, a 12. évfolyam végéig. Így helyet kaptak benne a korábbi idõk jeles
alkotói mellett a mai – 1945 utáni – magyar irodalom képviselõi, alkotásai is. (Ezt egyébként indokolja
az is, hogy az érettségin korábban nem olvasott mûvek elemzése, feldolgozása is feladat lehet a képességmérés
jegyében, illetve a követelmények között is szerepelnek, és a próba-érettségiken, mintafeladatokban
is gyakran megjelentek az ilyen mûvek és alkotók.) Természetesen egy-egy feladatsoron belül is törekedtünk
a tematikai, mûfaji változatosságra, ahogyan az az érettségi dolgozatokban is várható.
Az írásbeli érettségin az emelt és a középszint elsõ feladatának (nyelv-irodalmi mûveltségi feladatsor,
illetve szövegértési feladatsor) a javítása a javítóknak kiadott megoldási-pontozási útmutató alapján történik.
(Ezeket mi is kidolgoztuk a feladatokhoz.) A szövegalkotási feladatokhoz készült javítási-értékelési
útmutató három részbõl áll. Egyrészt a feladatok és a helyesírás értékeléséhez általános elveket fogalmaz
meg. Másrészt emelt szinten az egyes feladatokhoz három teljesítménytartományt ír le, melyekhez -tól -ig
pontszámot rendel. Az értékelõ ezekbe a teljesítménytartományokba („regiszterekbe”) sorolja a szöveget,
és ezeken belül dönt a tényleges pontszámról. Végül az útmutató tartalmazza a lehetséges válaszelemeket
(azaz azokat az alapgondolatokat, lehetséges ötleteket, amelyeket a vizsgázó felhasználhat a szövegalkotásban,
de természetesen nem a teljesség igényével, így minden más helytálló elem elfogadható)."